A szlovákiai magyarok pártok a választási szabályok miatt csak akkor juthatnak be a parlamentbe, ha összefognak. Ehhez kellene egy minden oldalon elfogadott vezető. Bugár Béla 25 éven át ilyen volt, most nem látni, felbukkan-e valaki hozzá hasonló.
Az osztrákok szívét máig megdobogtató színdarab egy véletlennek köszönheti diadalútját, az idei előadás különösen jól sikerült.
Az év elején még úgy festett, az ország, ahol a világ teljes lakosságának 18 százaléka él, különösebb egészségügyi és gazdasági veszteség nélkül jut keresztül a járványon. Aztán minden másképp alakult.
Karcsúsítási terven dolgozik az Európai Unió, 2030-ra a szervezet eddigi 50 irodaházából csak 25 maradna meg, s azokat is környezetbarát módon használnák, csökkentenék a károsanyag-kibocsátást is. Hogy ez sikerülni fog-e, kérdéses – számos negatív és szürreális példát is látunk Belgiumban.
Ha valóban medvét szeretnénk látni ezer év múlva is, ugyanúgy kell a helyi közösségekre figyelni, mint az állatokra. Olyan megoldás, amelyik bármelyik oldalt ignorálja, csak a problémát fogja súlyosbítani.
Gőzerővel folynak a munkálatok a szerbiai szakaszon, de számos a kérdés, és nincs mindegyikre válasz.
A kultúra amatőr és profi művelőiről hozott döntések nyilvánosak és szabadon hozzáférhetők. Nincs soron kívüli elbírálás és nincs bizottsági döntéseket felülíró igazgatói vagy politikusi határozat.
Egy kutatóintézet Susanne Raab integrációs miniszterrel karöltve a politikai iszlámnak nevezett szélsőségesek feltérképezésével indokolja a térkép elkészítését. A bírálók szerint ez stigmatizálja az Ausztriában élő muzulmánokat, és hecceli az idegenellenes csoportokat.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések, a gazdasági bizonytalanság, a globalizáció, az iszlám terrorizmustól való félelem és a menekültválság együttes hatására Nyugat-Európa sok országában megnőtt a szélsőséges pártok támogatottsága. Ebben a helyzetben egyesek könnyen radikalizálódnak.
A kocsi immár nemcsak a funkcionalitás jelképe, nem is puszta státusszimbólum, hanem az identitás kifejezője, sok esetben arról is tanúskodik, hol helyezi el magát a tulajdonos a politikai ideológiák terében.
A nyugat-balkáni térség több országában javult a független média helyzete az elmúlt időszakban. Szerbia kivétel.
A szlovákiai médiapiacon vannak jó történetek is, happy enddel, ilyen például a gazdaságilag fenntartható, kemény, az oknyomozást sem megvető lap, a Sme pályafutása.
Az osztrák államfőnek kellett utasítania a bécsi kormány pénzügyminiszterét, hogy tegyen eleget az alkotmányban előírt adatszolgáltatási kötelességének.
Kijelentkezés: két év után búcsúzom a Szeretettel-rovattól, illetve három év után a Cardiff Universitytől. Így szerettem meg az ecetes-sós chipset, vettem fel a brit akcentust, de nem értettem meg soha a rögbit.
A belga vendéglátóipar is nehéz helyzetből kezdi újra 2021 tavaszán. Mindeközben egy az élelmiszeriparral és a környezetvédelemmel összefüggő ügy is borzolja az emberek idegeit.
Az 1940 után születettek nemzedéke sok mindent átélt kontinensszerte. Szorongásaikra, testi-lelki bajaikra keresnek orvosságot, az egészségügy pedig sok esetben partner az ilyen típusú problémakezelésben.
A szerbiai nyugdíjasok ingyenes vitamincsomagot kapnak az államtól, de ők inkább nyugdíjuk korábban elvett részét szeretnék viszontlátni.
A kormányzati káosz megszűnt ugyan, de ami helyette lett, az közel sem stabilitás.
Újabb kérdőjelek tűnhetnek el a burgenlandi településen a második világháború idején zajlott borzalmak történetéből. Egy idős hölgy tett tanúvallomást. Szeretettel külföldről című sorozatunk ezúttal Bécsből jelentkezik.
Egy hónapja jelentette be Boris Johnson a nyitási ütemtervet, és a britek nagy örömére eddig minden úgy fest, hogy nyár elejére véget érhetnek a korlátozások. Ehhez pedig sem konzultáció, sem átpolitizált vakcinaviták nem kellettek, csak egy működő oltási terv és a szakértőkbe vetett bizalom.
